QUAD 33/303 – brit visszafogottság, amelyből legenda lett

Egy különös szürke páros abból az időből, amikor a jó erősítőnek nem kellett nagynak, nehéznek és látványosnak mutatnia magát Vannak hifi készülékek, amelyek már az első pillanatban megpróbálják lenyűgözni az embert. Hatalmas előlap, vastag alumínium, nagy műszerek, fények, kapcsolók és teljesítményadatok minden mennyiségben.

A Quad 33 és 303 párosa pontosan az ellenkező irányból érkezett.

A 33-as előerősítő alig nagyobb egy vastagabb könyvnél. A 303-as végerősítő úgy néz ki, mintha egy ipari tápegység és egy szobai hősugárzó közös gyermeke lenne. Nincsenek rajta látványos műszerek, nincs krómozott előlap, és még csak nem is akarja elhitetni magáról, hogy egy kisebb erőművet rejtettek a burkolata alá. Mégis a brit hifi történetének egyik legismertebb és legsikeresebb erősítőpárosa lett.

Nem azért, mert mindenkinél nagyobb teljesítményt adott. Hanem azért, mert a tervezői pontosan tudták, mit akarnak: egy megbízható, kulturált és hosszú távon is hallgatható erősítőrendszert készíteni.

Amikor a Quad belépett a tranzisztoros korszakba

A Quad 33 vezérlőegységet és a Quad 303 végerősítőt 1967-ben mutatták be. Ez a vállalat számára komoly korszakváltást jelentett, hiszen a páros a korábbi Quad 22 és Quad II csöves rendszer helyére érkezett.

A Quad ekkor már nem volt ismeretlen név. Peter Walker vállalata komoly hírnevet szerzett a csöves erősítőivel és az ESL elektrosztatikus hangsugárzóval. A tranzisztoros technika azonban a hatvanas évek második felére már nem egyszerű érdekesség volt. Egyértelművé vált, hogy ez jelenti az otthoni erősítők egyik következő fejlődési irányát.

A Quad nem sietett. Nem akart mindenáron az elsők között piacra dobni egy tranzisztoros erősítőt. Olyan konstrukciót akart készíteni, amely nemcsak új, hanem valóban használható és megbízható is.

Az eredmény magáért beszél. A Quad 33-ból 1967 és 1982 között körülbelül 120 000 darab készült, míg a 303-as végerősítő egészen 1985-ig gyártásban maradt, és hozzávetőleg 94 000 példány hagyta el az üzemet. Ezek egy különálló elő- és végerősítőből álló rendszer esetében komoly számok.

Nem különálló készülékekben, hanem rendszerben gondolkodtak

A Quad 33/303 páros megértéséhez érdemes félretenni a mai erősítőkkel kapcsolatos elvárásokat. Ez a két készülék nem önálló termékként született. Egy teljes Quad rendszer részei voltak, amelyhez az FM tuner, az elektrosztatikus hangsugárzó és a korabeli analóg forráskészülékek is hozzátartoztak.

A Quad saját jelmondata szerint a lehető legközelebb akart kerülni az eredeti hanghoz. Nem arra törekedett, hogy az erősítő külön karakterrel, látványos basszussal vagy kiemelt részletekkel hívja fel magára a figyelmet. Az erősítőnek a rendszerben kellett működnie, lehetőleg minél kevesebbet hozzátéve a felvételhez.

Ez a gondolkodás a készülékek külső kialakításán is látszik. A kezelőszervek logikusak, de nem feltétlenül úgy működnek, ahogy azt egy mai felhasználó elsőre várná. A csatlakozások sem univerzálisak, a méretek pedig tudatosan eltérnek a később általánossá vált, közel félméteres készülékszélességtől. A Quad nem a többi gyártót akarta utánozni. Saját rendszert épített.

Quad 33 – több mint egyszerű előerősítő

A gyártó a Quad 33-at nem hagyományos előerősítőnek, hanem "control unitnak", vagyis vezérlőegységnek nevezte. Ez nem puszta szóhasználat volt. A 33 feladata nemcsak a bemenetek kiválasztása és a hangerő szabályozása volt. Lehetőséget adott arra is, hogy a felhasználó a különböző minőségű lemezekhez, rádióadásokhoz és szalagfelvételekhez igazítsa a megszólalást.

A frontpanelen a nagyméretű hangerőszabályzó mellett mély- és magas hangszínszabályzás, valamint változtatható meredekségű magasfrekvenciás szűrő található. Az 5, 7 és 10 kHz-es nyomógombokkal kiválasztható, hogy a szűrés melyik frekvenciatartományban kezdődjön.

Ez ma talán furcsának tűnik, de a hatvanas és hetvenes években nagyon is gyakorlati funkció volt. Egy kopott lemez, gyengébb rádióadás vagy zajos magnófelvétel magas tartományának visszafogása sokkal kellemesebbé tehette a zenehallgatást. A szűrők és hangszínszabályzók természetesen ki is kapcsolhatók, így az erősítő közvetlenebb jelúttal használható.

A készülék bemeneti fokozatai cserélhető panelekre kerültek. A lemezjátszó-bemenet különböző érzékenységű mágneses hangszedőkhöz, illetve kerámia hangszedőkhöz is illeszthető volt. A magnóbemenet érzékenysége szintén módosítható.

Ez rugalmas megoldásnak számított, de ma vásárláskor oda kell figyelni rá. Nem mindegy, hogy egy adott Quad 33-ban milyen bemeneti modul található, és azt milyen jelforrással szeretnénk használni. A gyári dokumentáció többféle érzékenységű disc- és tape-beállítást sorol fel, a végerősítő felé pedig 0,5 voltos névleges kimeneti szintet ad meg.

A kezelhetőség ma már kompromisszumokat kér

A Quad 33 hátlapján nem RCA aljzatokat találunk, hanem korabeli DIN csatlakozókat. Ez önmagában nem probléma, de megfelelően bekötött kábelekre van szükség. Az interneten kapható olcsó DIN–RCA átalakítók között sok a hibásan vagy nem megfelelően bekötött darab. Egy rossz kábelből könnyen lehet halk jel, csatornakimaradás, búgás vagy földelési probléma.

A készülék bemeneti érzékenysége is a korabeli forrásokhoz igazodik. Egy modern DAC vagy CD-játszó két volt körüli kimeneti szintje bizonyos bemeneteken túl nagy lehet, ezért az illesztést nem érdemes találomra megoldani.

A Quad 33 használható modern rendszerben is, de nem úgy, hogy az ember összevásárol néhány átalakítót, mindent bedug, majd reméli, hogy jó lesz. Előbb meg kell érteni, milyen modulok vannak a készülékben, és mekkora jelszintet várnak.

Quad 303 – egy erősítő, amely nem a teljesítményével hencegett

A Quad 303 névleges teljesítménye csatornánként körülbelül 45 watt 8 ohmos terhelésen. Ez ma nem tűnik különösebben soknak, de a hatvanas évek végén egy otthoni erősítőnél tisztességes teljesítménynek számított. A gyári adatok szerint a frekvenciaátvitel 8 ohmos terhelésen nagyjából 30 Hz és 35 kHz között marad az egydecibeles tartományon belül. A névleges bemeneti érzékenység 0,5 volt, a torzítást pedig a gyártó 0,1 százalék alatt adta meg. A puszta adatoknál azonban érdekesebb a kapcsolástechnika.

A 303 kimeneti fokozatában a Quad úgynevezett "symmetrical triples" elrendezést alkalmazott. A megoldás lényege, hogy három tranzisztorból olyan összetett egységet hoztak létre, amely a kapcsolásban egy nagy teljesítményű tranzisztorként viselkedett.

A két összetett áramköri rész egy közel szimmetrikus kimeneti fokozatot alkotott. Ennek egyik előnye az volt, hogy a nyugalmi áram kevésbé függött a teljesítménytranzisztorok hőmérsékletétől. Ez a korabeli tranzisztoros erősítőknél komoly kérdés volt, hiszen a nem megfelelő hőstabilitás torzítást, túlmelegedést vagy akár meghibásodást is okozhatott.

Fontos azonban tisztázni egy gyakori tévedést: a Quad 303 még nem "current dumping" erősítő. Ezt a technikát a későbbi Quad 405 tette ismertté. A 303 saját, korábbi tranzisztoros kapcsolási megoldást alkalmaz.

Egyszerű kívül, átgondolt belül

A Quad 303 belső felépítése jól követhető. A két csatorna külön erősítőpanelt kapott, mellettük pedig közös szabályozott tápegység dolgozik. A teljesítménytranzisztorokat maga a készülékház és a nagyméretű hűtőfelületek tartják megfelelő hőmérsékleten. Ventilátor nincs, relékattogás sincs. A hangsugárzók felé nagy kapacitású kimeneti csatolókondenzátorok továbbítják a jelet. Ez a megoldás a maga korában bevált és biztonságos volt, de több mint fél évszázad után éppen ezeknek a nagy elektrolitkondenzátoroknak az állapota válik különösen fontossá. Ha a kimeneti kondenzátor kapacitása lecsökken vagy veszteségessé válik, a mélytartomány gyengülhet, a két csatorna hangja eltérhet, a dinamika pedig bizonytalanná válhat. Ugyanez igaz a tápegység kondenzátoraira is.

Hogyan szól a Quad 33/303?

A Quad 33/303 hangját gyakran nevezik melegnek, lágyabbnak és kellemesen zeneinek. Ebben van igazság, de nem érdemes túlzásba vinni a romantikus jelzőket. Egy megfelelően felújított páros nem ködös és nem lomha. A középtartománya természetes, az emberi hangokat kellemesen jeleníti meg, a magas tartomány pedig általában nem válik élessé vagy tolakodóvá. Hosszabb zenehallgatásnál ez kifejezetten szerethető tulajdonság.

A basszus nem olyan feszes és mélyre nyúló, mint egy komoly, modern, nagy áramleadású végerősítőnél. A sztereó tér sem feltétlenül olyan precízen körberajzolt, mint a mai, széles sávú konstrukcióknál. A Quad inkább egységesen kezeli a zenét. Nem akar minden apró részletet külön megvilágítani. Nem szétszedi a felvételt, hanem összerendezi.

Énekhangon, akusztikus zenén, jazzen, kisebb klasszikus összeállításokon és visszafogottabb rockzenén különösen könnyű megérteni, miért szeretik még mindig. A hangkarakter megítélésénél azonban egy dolgot nem szabad elfelejteni: ma már nem új készülékeket hallgatunk.

Egy kiszáradt kondenzátorokkal, elállítódott munkapontokkal és oxidált kapcsolókkal működő Quad nem a "vintage hangot" mutatja meg. Hanem egy javításra szoruló erősítő hangját.

Nem minden hangsugárzóhoz való

A Quad 303 stabil és kulturált erősítő, de nem korlátlan teljesítményű.

Eredetileg olyan korszakban készült, amikor sok hangsugárzó névleges impedanciája 8 vagy 16 ohm volt, és maga a Quad is saját elektrosztatikus hangsugárzójával együtt kínálta. A gyári dokumentáció széles terhelési tartományt enged meg, de ebből nem következik, hogy minden modern, alacsony érzékenységű és erősen változó impedanciájú hangsugárzó ideális partner lesz számára.

Egy könnyebben hajtható, 8 ohm körüli hangsugárzóval a 303 meglepően kiegyensúlyozott tud lenni. Egy nehéz, 4 ohm alá beeső, alacsony érzékenységű állódobozzal viszont hamar elfogyhat a tartaléka. Nem azért, mert rossz erősítő. Hanem azért, mert nem erre tervezték. A megfelelő párosítás többet számít, mint az, hogy papíron szerepel-e a hangsugárzó adatlapján a 4–8 ohmos felirat.

Mit kell ellenőrizni felújításkor?

Egy Quad 33/303 felújítása kívülről egyszerű munkának látszik. Kevés alkatrész, áttekinthető panelek, jó hozzáférhetőség. Éppen ez az, ami miatt sok példányba korábban már szakszerűtlenül belenyúltak.

A Quad 33 esetében ellenőrizni kell a tápegységet, az elektrolitkondenzátorokat, a bemeneti modulokat, a kapcsolók érintkezőit és a potenciométerek együttfutását. A nyomógombsor tisztítása külön figyelmet igényel. Nem jó megoldás az egész készüléket válogatás nélkül kontakt-tisztítóval elárasztani.

A 303-nál a nagy tápegység- és kimeneti kondenzátorok mellett a szabályozópanelt, az egyenirányítót, a teljesítménytranzisztorokat és a beállító trimmereket is ellenőrizni kell.

A gyári szervizutasítás a javítás után 67 voltos szabályozott tápfeszültség, 33,5 voltos kimeneti középpont és csatornánként 5–10 milliamperes nyugalmi áram beállítását írja elő. Ezeket nem érzésre, hanem műszerrel kell ellenőrizni.

A több évtizedes, nyitott kivitelű trimmerpotenciométerek állapota kritikus lehet. Egy kontakthibás beállítóelem miatt a munkapont elmozdulhat, szélsőséges esetben pedig további alkatrészek is károsodhatnak.

A felújítás tehát nem merülhet ki abban, hogy valaki kicseréli az összes kondenzátort. Mérni kell a tápfeszültséget, a munkapontokat, a nyugalmi áramot, a két csatorna erősítését, a frekvenciaátvitelt és a terhelés alatti működést. A beavatkozás után az erősítőt megfelelő műterhelésen is ellenőrizni kell. Egy szép alkatrészlista nem helyettesíti a mérést.

Mire figyelj vásárláskor?

A Quad 33/303 párosnál az esztétikai állapot fontos, de nem ez az első számú kérdés. Nézd meg, hogy a 33-as összes nyomógombja rendesen működik-e. Nem halkul-e el valamelyik csatorna egy kapcsoló megérintésére? Egyformán szabályoz-e a hangerőpotenciométer? Nem búg-e valamelyik bemenet? Megvannak-e a megfelelő lemezjátszó- és magnómodulok?

A 303-nál figyelj a túlzott melegedésre, a hálózati búgásra, a két csatorna közötti hangerőkülönbségre és a bekapcsolási zajokra. Érdemes a belsejét is megnézni. Az eredeti, öreg alkatrészekkel működő készülék nem feltétlenül jó. De egy össze-vissza átépített példány még rosszabb választás lehet.

Gyanúsak a lógó vezetékek, a levegőben összeforrasztott alkatrészek, a túl nagy kapacitásúra cserélt kondenzátorok, az ismeretlen eredetű tranzisztorok és az indokolatlanul átalakított csatlakozások.

A DIN aljzatok RCA csatlakozókra történő átalakítása önmagában nem ördögtől való. De csak akkor elfogadható, ha kulturáltan, visszafordíthatóan és az eredeti földelési rendszer figyelembevételével végezték el. Egy rosszul kialakított RCA-átalakítás könnyen földhurkot és búgást okozhat.

Fontosabb gyári adatok

Quad 33 vezérlőegység

• Frekvenciaátvitel: megközelítőleg 30 Hz–20 kHz
• Harmonikus torzítás: körülbelül 0,02%
• Végerősítő-kimenet: 0,5 V
• Mágneses hangszedő bemeneti érzékenysége: modultól függően körülbelül 2 vagy 5,6 mV
• Vonalbemeneti érzékenység: modultól és bemenettől függően 100 mV–1 V
• Méretek: körülbelül 260 × 92 × 165 mm
• Tömeg: körülbelül 3 kg

Quad 303 végerősítő

• Névleges teljesítmény: körülbelül 2 × 45 W 8 ohmon
• Frekvenciaátvitel: megközelítőleg 30 Hz–35 kHz 8 ohmon, az egydecibeles tartományon belül
• Harmonikus torzítás: legfeljebb körülbelül 0,1%
• Bemeneti érzékenység: 0,5 V
• Hangsugárzó-terhelés: névlegesen 4–16 ohm
• Méretek: körülbelül 120 × 159 × 324 mm
• Tömeg: körülbelül 8,2 kg

A gyártás során több módosítás történt, ezért az egyes sorozatok alkatrészei, csatlakozói és áramköri részletei eltérhetnek egymástól. Javítás előtt mindig az adott sorozatszámhoz és panelváltozathoz tartozó dokumentációból kell kiindulni.

Összegzés: a visszafogottság ereje

A Quad 33/303 nem mindenki erősítője. Nem való annak, aki hatalmas teljesítményt, modern csatlakozásokat és földrengésszerű basszust keres. Nem ideális választás nehezen hajtható hangsugárzóhoz, és nem lehet egyszerűen bedugni egy mai rendszerbe anélkül, hogy az illesztést átgondolnánk.

De nem is ezért lett legenda. Azért maradt fontos, mert következetes mérnöki gondolkodást képvisel. A Quad nem látványosabb erősítőt akart készíteni a konkurenciánál. Olyat akart, amely hosszú távon, fárasztás nélkül és megbízhatóan közvetíti a zenét.

A 33-as vezérlőegység a korabeli analóg forrásokhoz meglepően rugalmas szolgáltatásokat kínált. A 303-as végerősítő pedig egy olyan tranzisztoros kapcsolást használt, amely stabilitásával és kulturált megszólalásával jóval túlélte saját korszakát.

Egy műszakilag rendbe tett Quad 33/303 ma sem pusztán gyűjteményi tárgy. Megfelelő hangsugárzóval még mindig képes megmutatni, hogy a jó hifihez nem feltétlenül kell több száz watt, hatalmas készülékház vagy végtelen szolgáltatáslista. Néha elég egy jól átgondolt kapcsolás, egy világos cél és két különös, szürke doboz.

Szerző: Somogyi Norbert
Illusztráció: www.ecoustics.com